Túra beszámoló a DTSE 2011.12 30.-án megtartott évzáró éjszakai túrájáról.

A túra 16 órakor indult az Ágoston-téren, ahol megtekintettük a Tettye patak egykori medrének és a XIII: századi Ágoston rendi templom feltárt romjait. A pozitív változásokat elismerve, többen vegyes érzelmekkel viseltettek a vaslemezből készült rozsdás boltívek, és padok láttán. Az időjárás +2 és 0 C fok körül alakult, minimális légmozgással. Utunk a felújított Vince utcán keresztül vezetett a Tettyére. Sajnos a volt patak mederben csak itt-ott csordogált valamilyen lé, ebből a jelképes malomkerékre már semmi sem jutott. Valószínű csak komoly esők idején indul forgásnak a kerék. A túraleírásban megtervezett úton haladtunk, közben a túrán résztvevők a tagság által felajánlott finomságokat (étel- ital) fogyasztották a pihenőkön. A fejlámpák fényénél az utat és a szűkebb környezetet és egymást jól láttuk. A mozgó túrázók lámpái, a távoli fények nem felejthető élményt nyújtottak mindenkinek. A Dömörkapú és az Állatkert között közlekedő menetrendi busz utasai érdeklődéssel fordultak a Szaniszló pihenőnél állomásozó csapat felé, a buszvezető pedig dudával köszöntött bennünket. Az év végén szokásos pezsgős koccintásra kis tűzijáték kíséretében a Francia Emlékműnél és az Ilonka pihenőnél került sor. A résztvevők Boldog Újesztendőt, Jó Egészséget és sok közös túrát kívántak egymásnak.

A túra a Tettyén 20.30 órakor ért véget.

A szervezésről el kell mondani, hogy a catering mérete túlzott volt, a túra során az étel-ital választék egy részét nem sikerült elfogyasztani, így az otthoniaknak is jutott némi „madárlátta” finomság a Mecseki estéről. A legnépesebb résztvevő kört a Lörinc család hozta. A túra nem jöhetett volna létre a Csiszár Gyuszi és felsége a Kati logisztikai támogatása nélkül. A fotókat Tóth István készítette.

A túra menüje:

pihenő	étel	desszert	ital	látvány	szponzor
Ágoston tér			pálinka, forralt bor
Tettye	sült hús		tea, forralt bor		Reiner/Pálfi
Lenkei		pogácsa	fehér bor 1		Csiszár
Hamedli		gyümölcs 1	fehér bor 2		Kiss/ Jerger
Flóra	kocsonya		fehér bor 3, forralt bor		Tóth
Ptacek		édes süti			Balázs
Szaniszló			tea, pálinka
Roboz		muffin	édes bor		Lörinc
Francia eml.			bor, pezsgő	tűzijáték	Tóth I.
Sári		gyümölcs 2	vörösbor		Kiss Tóth
Ilona			pezsgő	tűzijáték	Tóth I.
Balázs
Tettye

fehér bor 1 Reiner Á

fehér bor 2 Kiss

fehér bor 3 , pálinka Kávé J.

Édes és vörösbor, pezsgő , ásványvíz Somfai

Pécs, 2011.12.31. Somfai János túravezető

2011 12.30. DTSE éjszakai túra – túraleírás

Ágoston-tér, Vincze utca

A Szent Ágoston templom környékén terült el az első pécsi bányatelep. A mai Ágoston téren már a középkorban is állt templom, illetve kolostor. Ezt a törökök vagy lebontották vagy átalakították. A déli falban látható - jelenleg elfalazott - szamárhátíves ablaknyílások árulkodnak arról, hogy ezen a helyen török épület, dzsámi vagy mecset állt. Az Ágostonrendi szerzetesek 1710-ben telepedtek vissza. Rendházukat a tér keleti oldalán építették fel, ma ez a plébánia épülete. A rendház előtt álló török dzsámi maradványainak felhasználásával építették fel templomukat 1712-ben. A külvárosban pusztító tűzvész következtében a templom 1750-ben leégett, de rövidesen helyreállították. A barokk templomot az 1912-es felújítás során eklektikussá formálták át. A restauráláskor kerültek elő a törökkori falmaradványok. Biztos, hogy a jelenlegi vakolat alatt mind a homlokzat, mind a belső tér még rejteget török és talán középkori építészeti részleteket. A középkori templom, temető és kolostor feltárására 2009 -ben került sor. A kolostor romjai Pécs belvárosában, az egykori történelmi városfaltól keletre helyezkednek el. A lelőhelyet korábban már részlegesen feltárták a teret érintető 1999-es építkezések kapcsán. A templomon kívül 81 sír került elő az épületmaradványokon kívül. A régészeti jelenségek és leletek korok szerinti megoszlása őskori, római kori, Árpád-kori, középkori és török kori volt. A falakon kívül sírok, padlóburkolat, kripták, kutak, modern kori pincemaradványok kerültek elő. Az Ágoston-rendi templom és kolostor alapítását megelőzően a területen már létezett egy Árpád-kori temető, melynek egyik sírjában egy II. Béla kori (1131-41) pénzérmét találtunk. A templomhajó falai számos sírt keresztül vágnak, amiből arra lehet következtetni, hogy azok egy korábbi periódushoz tartoznak, feltehetően az előbb említett 12. századi sírokkal egyidősek. A 13. században épült templom- és kolostor falain kívül más, az említett épületegyüttestől jól elkülöníthető szerkezetű és korú falakat is feltártak (talán egy korábbi templom romjai). Sajnos a 20. századi építkezések és térátalakítások nagymértékben károsították, sok esetben megbolygatták, megsemmisítették az utókor számára fontos régészeti, információkat.

Valamikor a Tettye patak vize nyílt patakmederben folyt lefelé D-i irányba. A Vince utcában, s még lejjebb is, a Felső-és Alsómalom utcáknak nevezett részen, malmok álltak. Az idők folyamán kb.1950-60 –tól a természetes vízfolyás egyre nagyobb szakasza került a föld alá csőbe. A Tettye-vidék vizeinek nyomvonala a 2011 decemberében (az EKF program részeként) megvalósult terv eredményeként helyenként a felszínen is követhető. Az újonnan kiépített romantikus úton délről az Ágoston tértől az egykori volt patak mederben illetve, mellette épített „gyilokjárón” lehet felsétálni a patak felszíni forrásához a Tettyére, érintve az egykori malmokat jelképező malomkereket.

Tettye Pécs felett elterülő kis fennsík, volt bányaudvar. Szathmáry György pécsi püspök XVI. sz.-i nyaralójának romjait találjuk itt, mely a török időkben derviskolostor lehetett, ugyanis a -tekke- törökül kolostort jelent. Innen a terület ma is használatos neve, a Tettye. Más feltételezés szerint puskaporos malmot épített itt a város, és innen a Tettye német neve: Pulwerstamm. 1904-ben Hantos János, uradalmi főkertész elkészítette a Tettye első rendezési tervét. A romoktól délre, a játszótér mellett találunk rá a Tettyei Mésztufa Barlang egyedülálló geológiai képződményére. A mintegy tízezer éves, laza szerkezetű, vastag mésztufába a Tettye-forrás vize beszivárgott (a  Pintér-kert melletti sziklafalból eredő forrás vize az 1800-as években vízimalmokat hajtott), feloldotta a mészanyagot, és barlangot alakított ki. A járatokat az idők folyamán mesterségesen kibővítették, további folyosókat vájtak ki a hegy belsejében, kisebbfajta labirintusrendszert létrehozva. Egykor ezek a  földalatti üregek lakóhelyként is szolgáltak. Az 1900-as évek elején igazi turista-attrakció volt az akkor  „pokol kapujaként” emlegetett Tettye-barlang, belsejében egy „félelmetes sárkánnyal”. Ez a misztikus, földalatti  üregrendszer 2008 márciusától ismét látogatható, interaktív kiállítás helyszínéül szolgál, ahol megismerhetjük a barlangok világát, a mésztufa-üregek történetét és sok más érdekességet.

A park déli oldalán található Tettye-forrás a Mecsek egyik legismertebb és legjelentősebb karsztforrása, mely nagy vízgyűjtőterülettel rendelkezik. Az első rendszeres vízvezetéket a város 1892-ben építette meg, amikor egy erősebb tífuszjárvány arra indította a város vezetőségét, hogy az addig hiányos csöveket öntöttvas vezetékkel pótolja, és az annak táplálására kiszemelt Tettye-forrás karsztvizét  hasznosítsa. Az egészséges ivóvíz társadalmi jelentőségét jelzi, hogy a tettyei vízművet Ferenc József osztrák császár és magyar király avatta fel.

Tettyei kőkereszt (Havi-hegyi kereszt) (Közép-Mecsek): a Tettye melletti Havi-hegyen ma álló kereszt Rétfalvi Sándor pécsi szobrászművész alkotása. A nép ajkán élő legenda szerint egy fiatal pap, akinek megtetszett egy leány, szégyenében leugrott a meredek szikláról, lezuhant a mélységbe, és ott lelte halálát. Ennek emlékére áll fenn a kereszt.

Épített pihenőhelyek a Pécs feletti parkerdőben

A túra útvonalának sorrendjében:

Lenkei-pihenő:

A Dömörkaput a Tettyével összekötő Irma-úton található az egyszerű és szerényen megépített kis pihenő. 1934-ben építették Lenkei Lajos újságíró emlékére, aki a Mecsek egyesület örökös tagja volt.

Hamedli-pihenő:

Az Irma-úton elérhető pihenő a Dömörkapu és a Tettye között. 1910-ben épült pihenőt a Mecsek Egyesület építette Hamedli Gyulának emlékül, amiért halála után vagyonának felét a Mecsek Egyesületre hagyta, és kérésére a turistautat feleségéről Irma-útnak nevezték el.

Flóra-pihenő:

A Dömörkaputól délre induló tanösvény mentén a Vaszari Gyula turistaúton található pihenő és kilátópont. Eredetileg kilátónak épült 1893-ban. Ezt a magaslatot Bertalan-sziklának is nevezik. A Hamerli család építette, névadója Hamerli Jánosné. 2007-ben a PVV Zrt. az eredeti állapotnak megfelelően felújította. Mellette új esőbeállót és pihenőpadokat is elhelyeztek.

Ptacek Viktor-pihenő:
A Dömörkapunál az autóbuszfordulóban található szép támfalas ülőalkalmatosságokkal ellátott turistapihenő. Hoffmann László tervei alapján 1928-ban állították emlékül Ptacek Viktor banki fiókvezetőnek.

Szaniszló-pihenő:

Az Állatkert és a Dömörkapu között a kisvasúttal párhuzamosan haladó Balogh Károly úton található a terméskőből épült pihenő. Dr. Mócs Szaniszló (1862-1904) emlékére építették a pihenőt, aki ciszterci szerzetes, főgimnáziumi tanár, 13 éven át a Mecsek Egyesület választmányának tagja volt. A pihenőt 1905-ben a Mecsek Egyesület állítatta.

Roboz-pihenő:
A Mandulásban a Bánffay Simon út kezdetén a campinggel szemben találjuk a P sáv jelzésű turistaúton. 1934-ben építették mészkőből a Rotary Club felajánlásából és Roboz Imréről a Mecsek lelkes barátjáról nevezték el.

Francia-emlékmű

A francia emlékmű Pécsen. Az emlékművet az 1809. június 14-ei győri csatában megsebesült. később Pécsre került, majd itt eltemetett katonák emlékére emelték 1908-ban Zsolnay Miklós javaslatára és tervei alapján. A terméskő alapon álló, 16 méter magas csonkagúla alakú emlékmű a Mecsek oldalában, a város több pontjáról látható helyen került felállításra, 1908-ban. Pilch Andor alkotása, a tetejét ékítő sas Apáti Abt Sándor műve. Anyaga pirogránit, a Zsolnay gyárban készült.

Sári-pihenő: A régi Miléva úton - ma már házak között, de újból jó állapotban látható - a három részre osztott Sári-pihenő. 1928-ban építette Hamerli József a Mecsek Egyesületnek ajánlva, feleségének emlékére. A Tettye irányából a Szőlő utcán felől is megközelíthető.

Ilonka-pihenő:

A Tettye felett a Z— jelzésű turistaúton találjuk a Mecsek egyik legszebb oszlopos építésű turistapihenőjét padokkal. A Mecsek Egyesület építette 1934-ben Hoffmann László tervei alapján. Dr. Kenessey Aladár sebész terveztette és feleségéről (Szántó Ilonkáról) nevezték el.

Balázs-pihenő:

A Tettyéről, induló lépcsősor tetején található. A hely kiváló adottságát korán felismerték, a Mecsek Egyesület egyik első épített útja a Tetye fölötti sziklához vezetett. A névadó, BALÁZS JÓZSEF erdész volt, aki a Mecseknyugati Állami Erdőgazdaságnál lépett szolgálatba, majd a Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságnál dolgozott. 1971-től a Pécs Város erdészeti előadója. Munkaköre a város tulajdonában lévő mecseki és malomvölgyi parkerdők kezelése volt. Épült 2003-ban tervező Szatyor Győző.

Nem érintett épített pihenőhelyek a Pécs feletti parkerdőben

László-pihenő:

A Mecsek-kapu feletti pihenő, melyet Zsiga László gyógyszertár tulajdonosnak a Mecsek Egyesület egyik tagjának építették. A pihenőt Hoffmann László tervezte, ami 1926 májusában készült el.

Emil-pihenő:

Bokor Emil (1865-1918) volt kórházi főorvos emlékére épített szép turistapihenő a Mecseki Camping területén a Mandulással szemben. Bokor Emil a Mecsek Egyesület választmányi tagja volt, rendszeresen túrázott. A pihenőt 1919 nyarán avatták fel. Sajnos ma a pihenő magánterület lévén nem megközelíthető, de a Camping kapujából szépen látszik. 

A túraleírásban a pihenők története z Baranya Megyei Természetbarát Szövetség honlapjáról származik.

http://baranyatermeszetbarat.hu/kilatokkilatopontok/epitett%20turistapihenok